Szövött hordozókendők

Kedves Olvasó!

Amit most olvasni fogsz, az még nem a végleges és kész változata és formája annak, amit a hordozókendőkről szeretnék megosztani Veled. Kérlek, ennek tudatában olvasd soraim és bizalommal fordulj hozzám a felmerülő kérdése(i)ddel. Legutóbbi módosítás ideje: 2012. 11. 08.

 Az alábbiakban olvashatsz a hordozókendők felépítéséről, méretéről, szövéséről, anyagáról, áráról, gyártóiról és a kötésmódokról. Az összegző legvégén arról írok, hogy mitől "jó" egy kendő.

 Hordozókendőnek egy olyan szövött textíliát nevezünk, ami többször hosszabb, mint amilyen széles. 

A hordozókendő felépítése

A hordozókendőnek 2 hosszanti széle és két vége van. A hosszanti széleket szegésnek hívjuk, bár gyártanak olyan kendőt, amit szegetlennek tekintünk (pl.: Zara). A szegés fontos része a kendőnek. Soha ne hajtsuk félbe a kendőt! A kendő szegései lehetnek egyforma, vagy különböző színűek. Ennek szerepéről bővebben a "A szín és a minta" részben olvashatsz. A kendő végei lehetnek egyenesek, csapottak és olykor lehet rajtuk rojt. Változó, hogy a kendő végi csapás mekkora (30-70 cm). A kendő végén lehet zseb. Bizonyos kendőkhöz ad a gyártó a kendő anyagából készített tokot (kis hátizsák), amiben a kendő használaton kívül praktikusan szállítható. A kendőnek lehet középjelzése. A középjelzés lehet gyári, vagy utólag saját kezűleg ("sk") készített. Bármilyen is a középjelzés, legyen kézzel is egyértelműen beazonosítható és legyen valóban a kendő közepén (csapott végek esetén ezt kicsit nehezebb megállapítani). Különösen nagy segítség tud lenni a középjelzés, ha rövid(ebb) a kendő.

A kendő szélessége  általában kb. 50-70 cm. A leggyakoribb a 70 cm széles kendő. 50 cm alatti kendőszélesség nem ajánlott nagyobb gyerekhez. Adott gyártóra jellemző egy adott szélesség. Előfordulhat, hogy a nem megfelelő gondozás, például pamut esetében 40 Celsius fok feletti, gyapjú keverék esetében 30 Celsius fok feletti mosás, következtében a kendő széltében is a kelleténél jobban összemegy. Ebben az esetben valószínűleg nem csak a kendő hossza szenvedett maradandó változást, hanem egyéb tulajdonságai is véglegesen módosultak.

A kendő hossza kb. 2,3 - 5,9 méter.

A fenti szélesség és hossz mérettartományokon belül a  méretek bármilyen kombinációja elképzelhető. A különböző gyártők méretezése általában különbözik. Amikor egy kendőre  (a márka megjelölése nélkül) azt mondják, hogy 1-es, 2-es... 8-as, az leginkább csak arról tájékoztat, hogy inkább rövidebb, vagy inkább hosszabb a kendő. A centiméterben megadott méret informatívabb.  A megfelelő méret kiválasztásához (leginkább a hossz tekintetében) létezik egy általános ajánlás, ami körülbelül annyira személyre szabott, amennyire egy általános ajánlás azt tud lenni ;) Az általános ajánláshoz képest az egyéni igények igen eltérőek lehetnek. A megfelelő hossz függ attól, hogy

  • mekkora (testmagasság, testsúly, testarányok) aki a kendőt használni szeretné,
  • hányan szeretnék használni ugyanazt a kendőt és mekkora köztük a méretkülönbség,
  • ha többen használják a kendőt, akkor melyikük igényei az elsődlegesek,
  • milyen kötést, kötéseket szeretne  használni a kendőző,
  • milyen módon akarja a használó fixálni a kendő végét,
  • be van-e már avatva a kendő a gyártó által, vagyis össze fog-e menni az első mosás után,
  • anyagösszetételtől függhet, az első mosás utáni méretváltozás mértéke (már, ha lesz ilyen),
  • milyen a kendő "alakja" - vagyis csapott-e a vége és, ha igen, akkor mekkora a csapás,
  • mennyire tér el a kendő valós mérete a gyártó által megadottól,
  • stb.

Kezdő kendőzőnek azt ajánlom, hogy először tanulja meg használni a kendőt. Lehetőleg próbáljon ki (tanuláskor, vagy kölcsönzéssel) több hosszt és ezek után, mikor már valamennyire rálát a saját preferenciáira, igényeire, akkor válasszon kendő hosszt. Ahogy egy ruha, vagy cipő vásárlása esetén is lehetséges, hogy a próbálás nélkül választott darab megfelelő lesz, de legalábbis hordható, úgy igaz ez a kendőnél is. Azonban, ha biztosra akarunk menni, akkor próbáljunk vásárlás előtt. Gyakorlott kendőző esetében is érdemes odafigyelni a méretválasztásra, mivel gyártótól és azon belül évjárattól is függ, hogy a megjelölt kendőhosszhoz képest a valóságban mekkora a kendő, vagy annak hasznos, vagyis "kötési" része. 

A kendő hosszát lefektetve, vagy (asztalra, falra, földre) rögzített  mérőszalaggal mérjük. Amikor kézben mérünk, vagyis a kendő és a mérőeszköz is a kezünkben van, akkor a mérések közt akár 5-10 cm különbség is lehet, attól függően, mekkora a mérőszalag, hányszor kell fogást váltanunk, és hogy fogjuk a kendőt6mérőszalagot. Csapott kendőnek mindig az egyik oldalának/szélének teljes hosszát mérjük és megad(hat)juk azt, hogy maga a csapás kb. hány cm-t vesz el a hosszból.

Egyes kendők végén lehet zseb, amelybe zsebkendőt, rongyit, stb. bele lehet rakni. Ízlés dolga, hogy ezt valaki hasznosnak, vagy zavarónak tartja. A kendő "kötési" hosszát az ilyen zseb szerintem csökkenti.

 

A szövés

A szövött hordozókendő szövéssel készül (a rugalmas kendők kötéssel készülnek). A szövési technológia igen változatos. A szövés esetén vannak hosszanti- és keresztszálak az anyagban és a keresztszálak valamilyen rendszer szerint kerülgetik a hosszanti szálakat. A hordozókendők esetében a jellemző  szövés típusok a sávoly,  az atlasz, a vászon, vagy kombinált. A szövet/anyag készülhet kézi szövőszékkel, szövőgéppel és az utóbbin belül Jacquard technológiájú géppel is.  A Jacquard-ot sokszor mondják szövési típusnak, holott az egy gépi technikát jelent, mégpedig annak érdekében, hogy bármilyen mintát bele tudjanak szőni az anyagba szövőgéppel is. A Jacquard technikával szőtt (jacquard kendő) szövése bármilyen lehet, akár kevert is. Hordozókendőnél a leggyakoribb, hogy a minták közt sávoly, vagy atlasz a szövés típusa, a mintáknál meg... amit a minta megkíván. Találkoztam már olyan (drága!) kendővel, ami a minták közt vászon szövésű. Az, hogy egy kendő Jacquard még nem mond semmit arról, hogyan fog "dolgozni" a használat közben az anyag. Az anyagukban (és nem utólagos festéstől) mintás kendők szinte biztosan Jacquard szövőgéppel készültek.

A sávoly szövésnek több alfajtája van. A különböző keresztszálak általában elcsúsztatva keresztezik a hosszanti szálat (pl. kettő fent, egy lent). Olykor esetleges, hogy mely megnevezés (kereszt sávoly, gyémánt sávoly, stb.) esetén pontosan hogyan is futnak a szálak az anyagban.  Sávoly szövés esetén (a szövés szorosságától/lazaságától is függően) a szálak némileg el tudnak mozdulni egymáson, ezáltal a kendő igazodik ahhoz a formához, amit beburkol, "jól kanyarodik", "ölelős".  A sávoly szövésben, ha el is szakad egy szál, valószínűleg nem hasad az anyag. A fenti két tulajdonsága miatt (ölelős, nem hasad) hordozáshoz ajánlott szövési típus. A sávoly kendő lehet egyszínű, hosszában csíkos, vagy utólagos festéssel bármilyen színű, mintájú. Vagyis az a sávoly kendő, ami nem egyszínű, vagy nem hosszában csíkos az festett. Illetve attól, hogy egy kendő festett, keresztbe csíkos, vagy festett mintás, még lehet sávoly szövésű (pl. Lana kendők, Hoppediz Goa). Nem csupán hordozókendő készül sávoly szövésű kendőből, hanem bizonyos mei tai-ok (Hope tai, "sk" mei tai-ok, storchenweige tai, stb.), hibrid hordozók (Bondolino, "sk" hordozók) is "kendő anyagból" készülnek.

 Az  atlasz szövésű anyag két oldala más színű. A szálak az atlasz esetében is képesek valamekkora elmozdulásra egymáson. Önmagában ritka, leginkább a jacquard kendőkben találkozhatunk vele.

A vászon szövés  a "használati" vásznakra jellemző szövési típus. Ruházati termékek, terítők, függönyök, stb. esetében gyakori. Ha az egyik keresztszálat fehérrel, a másikat feketével jelöljük, akkor a szálak úgy keresztezik a hosszanti szálat, mint egy sakktábla rajzolata (egy fent, egy lent). A szálak egymáson maximum akkor tudnak elmozdulni, ha laza a szövés. Éppen ezért a vászon nem követi olyan jól a gömbölyű formákat, nem "ölelős". Vászon esetén általában, ha valahol megszakítjuk, akkor ott végig is tudjuk tépni az anyagot teljes szélességben. A fenti két tulajdonsága miatt (nem ölelős és egy rétegben hasadhat) hordozókendőnek kevésbé ajánlott. A hordozásban a mei taiok, csatos hordozók, hibrid hordozók esetén jellemző inkább. Bizonyos ősi hordozóeszközök (Rebozo, Sarong, Selendag) között szintén előfordulhat vászonszövésű. A "géz" kendők is jellemzően vászonszövésűek.

 

Összetétel, előállítás

Az anyag esetén szempont a szálösszetétel és az előállítás módja. Mindkettő többféle lehet. Léteznek egynemű anyagból (pl. csak pamut) és kevert szálból szőtt darabok is. Leggyakoribb, hogy a pamut mellett len, gyapjú, selyem vagy bambusz szálakat szőnek a kendőbe. Az arány igen változó. A szövetet alkotó szálak minősége, erőssége szintén változó lehet. A keresztszál erőssége például úgy tesztelhető, hogy megpróbálunk kihúzni a kendőből egy keresztszálat és megfigyeljük, hogy ki tudjuk-e húzni a szálat szakadás nélkül. A gyengébb minőségű kendők esetében a szálat csak több darabban tudjuk kihúzni, míg egy csúcsminőségű kendőnél egy, maximum két darabban kihúzható a szál. Ettől függetlenül még a kevésbé minőségi kendők is alkalmasak arra, hogy a szakadás veszélye nélkül hordozható legyen vele egy gyermek. Egy csúcsminőségű kendő pedig akár egy átlagos súlyú felnőttet is elbírhat.

Mivel a kendőt a gyermek rágni fogja, illetve a baba és a hordozó bőrével is közvetlenül érintkezik, érintkezhet az anyag, ezért nem mindegy az sem, hogy milyen eljárással készült maga a szál, amivel a kendőt szövik. Fontos, hogy ne maradjon benne olyan szermaradék, amely nyál, vagy izzadság hatására kioldódik és irritációt okozhat. A legtöbb hordozókendő anyagát baba és bőrbarát módon állítják elő. Léteznek bio alapanyagból előállított kendők, melyek esetében a növény (gyapot -> pamut) termesztése és a szál előállítása során egyaránt természetkímélő eljárásokat alkalmaznak, hogy minimalizálják a természet kizsákmányolását.

 

Vastagság

Igen változó lehet a kendők vastagsága. Vannak gyártók, akik általában vastagabb kendőket gyártanak, más gyártók készítenek vékonyabb és vastagabb kendőket is (pl. Didymos, Hoppediz, Natibaby), míg bizonyos gyártók kendőinek alapvetően csak a színe különbözik, a vastagságuk adott (pl. Lana, Storchenweige, Nandu). Általánosságban azt szoktuk mondani, hogy a vékonyabb kendő 10 kg-os gyerek esetén "vághat" vállon. A vastagabb kendő kényelmesebb vállon nagyobb súly esetén is, azonban bizonyos vastagság felett megnehezítheti a kendővel való teendőket, ha például nehezen, vagy nem fér el egy kezünkben a kendő két szára egyszerre. A vastagságtól függően lehet valamekkora különbség abban, hogy mennyire melegít a kendő, mikor rajtunk van. A vastagság igencsak szubjektív tulajdonság. Kezdőnek közepes (átlagos) vastagságú kendőt ajánlok, hogy se az esetleges vágás, se az, hogy nehezebb összefogni a kendőt, ne vegye el a kedvét a kötéstől.

A szín és a minta

A kendő lehet színezőanyag mentes, szövés előtt (szálaiban) színezett, vagy (szövés után) festett, esetleg nyomott mintás (szintén szövés után). A festékanyag minősége, összetétele nem elhanyagolható szempont a hordozókendő esetében. Mivel a kendőt a gyermek rágni fogja, illetve a baba és a hordozó bőrével is közvetlenül érintkezik, érintkezhet az anyag, ezért szempont, hogy a festék ne oldódjon ki az anyagból a nyál, vagy az izzadtság hatására és ne okozzon irritációt. A legtöbb kendőt gyermek és bőrbarát szerekkel festik. Ezen belül léteznek bio festő anyagok is. Léteznek olyan kendők, amelyek bár nem egyszínűek, mégis mentesek minden festékanyagtól. Ilyen esetben a felhasznált szálak színe eleve különbözik, és ezzel alakítják ki a színkülönbségeket, mintákat (pl. Didymos Lars).

A kendő két fele, színe és visszája lehet egyforma színű, vagy különböző. Ez inkább esztétikai szempont. Bár segíthet annak a követésében, hogy kötés közben nem csavarodott-e meg akaratunk ellenére. A kendő két szegése szintén lehet egyforma színű, vagy különböző. A különböző színű szegések egyértelműen segítenek kötéskor, mivel az eltérő színnek köszönhetően gyorsabban, könnyebben megállapítható, hogy melyik a kendő felső szegése. Különösen kezdőknek ajánlom, hogy különböző szélű kendőkkel kezdjenek. Gyakorlott kendőző már a szegéseiben is egyszínű kendővel is könnyedén tud kötni.

A mintáról részben már esett szó. A hordozókendő lehet anyagában hosszában csíkos, anyagában mintás, vagy a szövés után bármilyenre festett. A hosszanti csíkok segítséget jelenthetnek a kendő ráncba szedésekor. A kendő anyagába szőtt minta fokozhatja  (vagy csökkentheti) a kendő ölelősségét. Például a korábban már említett Jacquard technikával szőtt és vászon szövésű kendő esetében kizárólag a minták adnak némi keresztirányú rugalmasságot, ölelősséget a kendőnek.

Akár nő, akár férfi, aki hordoz a szín megválasztása fontos szempont lehet. Ahogy szívesebben veszünk fel egy olyan ruhát, ami tetszik, úgy szívesebben használunk olyan kendőt, ami tetszik. Ne érezzen senki azért lelkiismeret furdalást, mert neki nem tetszik az egyszínű, vagy a hosszában csíkos kendő (vagyis valószínűleg nem tiszta sávoly kendőt szeretne), hanem színekre és mintákra vágyik. Alapos utánajárással és körültekintő választással ez az igény is kielégíthető úgy, hogy a kendő "jóságát" ne érje csorba.

 A kendő jellemzői (méret megfelelősége, anyaga, színe, szövése, összetétele, vastagsága véleményem szerint befolyásolják a kendő "jóságát", amit részben az ad, hogy mennyire vezet befelé a hordozásba, vagyis mennyire támogatja a kendő, hogy a hordozó személy még-és-még használni akarja a kendőt. A hordozóeszközök "jóságáról" ennek az összefoglalónak a végén és  a "Miben hordozzunk?" című írásban olvashatsz bővebben. Azonban, ha nagyon megtetszik egy kendő, és elszántan hordozni kíván a szülő, akkor bármivel hordozni fog :)

 

Gyártók, márkák -> árak

A hordozókendőt gyártó cégek palettája igen sokszínű (Didymos, Hoppediz, Lana, Storchenweige, Natibaby, Amasonas, Zara, Nandu) A különböző gyártók termékei, vagy akár ugyanazon gyártó különböző termékei között egyértelműen tapasztalhatók minőségbeli különbségek.  A kendő ára alapvetően árulkodik a kendő várható minőségéről, de találkoztam már olyan drága kendővel, amit jó szívvel nem ajánlanék, és olyan olcsóbbal is, amit pedig igen. Új kendők ára 8000 - 50 000 Ft között változik, de jellemzően 15 000 - 30 000 Ft között kaphatók a valóban jó minőségű kendők. A kendők megvásárolhatók használtan is. Erre magyar nyelven leginkább a mamami fórumán kínálkozik lehetőség. Használt kendők ára igen változó. Olykor kifogható jó minőségű kendő már 8 - 10 000 forintért is. Jellemzően 12 - 20 000 Ft közötti tartományban mozog a használt kendők ára. A különleges, vagy igen keveset használt kendők ára még használtan is elérheti, vagy meg is haladhatja a 30 000 Ft-ot is. Használt kendő vásárlásakor mindig alaposan tájékozódjunk az eladótól a kendő tulajdonságait illetően (méret, állapot, kor, használat mértéke, kezelés jellege). Vásárlás előtt mindig nézzük meg fényképen a kendőt, ha lehetséges személyesen is.

 

Kötések

 A hordozókendő megkötésének módja szinte végtelen. Ezen belül vannak kötések, amiket alapkötésnek szoktunk nevezni, mivel azt gondoljuk, hogy adott hordozási mód esetén (elöl-, csípőn-, vagy háton hordozás) az a legkönnyebben tanítható, tanulható, egyedül is biztonsággal alkalmazható és ortopédiailag is megfelelő kötési mód. Az alapkötéseken felül vannak még egyéb a tanácsadók által is ajánlott kötések. Rengetek kötési variáció található az internetes video megosztó portálokon is. 

Elöl hordozás -> hátul/oldalt/elöl csomós X (Front Cross Carry, FCC), belül/kívül zsebes/körülkötött elöl hordozás, kenguru, egyszerű bölcső, hulla-hopp

Csípőn hordozás -> egyszerű csípőn hordozás, hurkolt csípőn hordozás, keresztezett csípőn hordozás, csípő kenguru, 

Háton hordozás -> batyu, körülkötött háti hordozás, duplo, tibeti háti hordozás (4 kombináció), afrikai hordozás, hamis batyu, stb. - ezen kötéseknek többféle variációja fellelhető az interneten.

 

 A kendő gondozása

Az új kendő nem biztos, hogy azonnal olyan állagú, mint amilyenné válhat a megfelelő gondozás és a használat során. Márkától és jellegtől függően a hordozókendőknek több-kevesebb betörésre van szüksége, hogy puhává váljon.  Általában érdemes az első használat előtt kímélő, maximum 30 Celsius fokos mosással, vagy kézzel kimosni, átöblíteni a  kendőt. Öblítőszert semmiképpen ne használjunk a hordozókendőhöz (más hordozóeszközhöz se), mert szinte biztos, hogy marad belőle az eszközben és gondolom, nem csak én nem szeretném, ha gyermekem kiszopogatná a szermaradékot az anyagból. Tisztítószernek valamilyen bio tisztítószert ajánlok, (pl. mosószóda). Esetleg szerves, természetes anyagot (pl. mosódió). A tisztítószer adagolásánál is legyünk körültekintőek, mivel akármennyire bio is, attól még nem biztos, hogy szeretnénk, ha gyermekünk szervezetébe túl sok jutna belőle.  A kevesebb több :) A hordozókendő élettartamát és minőségének tartósságát alapvetően befolyásolja, hogyan tisztítjuk, kezeljük. A hordozókendőt nem ajánlott túl sűrűn mosni. Persze, hogy kinek mi a túl sűrű az egyéni. A mosáskor a kendők változó mértékben megkeményednek, mivel  a szálak "visszaugranak" eredeti helyükre. A mosás utáni keménységen segít egy, az anyag összetételének megfelelő hőmérsékletű, esetleg gőzölős vasalás. Bizonyos kendők már a dobozból kivéve, vagy a "beavató" kezelést követően azonnal pihe-puhák, ölelősek. A hosszasabb betörést igénylő kendők esetében különféle egyéb praktikák is bevethetők (be-ki csomózás, együttalvás ;) ). Legjobban talán akkor törik be egy kendő, ha gyakran, sokáig használjuk és ritkán mossuk. Nem féljünk attól, hogy a kendő vége lelóg és piszkolódik, mivel a legritkább esetben kerül a kendő vége a gyermek szájába. Arra pedig viszonylag könnyen oda tudunk figyelni - ha szükségesnek érezzük - hogy a kendő azon része, ami általában érintkezik a gyermekkel, amit rág a gyermek, kevésbé koszolódjon, ne érjen le a földre. Azt se feledjük azonban, hogy az immunrendszert erősödését nem a teljes tisztaság, hanem a tisztaság-"koszosság" kombinációja segíti inkább.

 

Mitől "jó" egy kendő?

A kendő akkor a legjobb, ha a használója még-és-még használni szeretné. Ebben tetten érhetők objektív és szubjektív szempontok is. A kendő anyagának minősége és összetétele, festésének minősége objektíve befolyásolja, hogy mennyire kellemes, mikor a kendő hozzáér a bőrünkhöz. Egy durvább, nem olyan jó minőségű, sprőd kendő valószínűbb, hogy dörzsölni fog, mikor csupasz bőrrel érintkezik. Ez a probléma főleg a hordozó vállán, nyakán jelentkezik. A sprődebb anyaggal kötni is nagyobb kihívás, nagyobb elszántság kell. A jó minőségű kendő kötés közben kezünk alá dolgozik. Ha húzzuk, jön. Könnyebb rá csomót kötni. Jó érzés, nem dörzsöl, mikor bőrünkhöz ér. Biztos, hogy nem oldódik ki belőle semmi olyan, amit nem szeretnénk, ha babánk, szájába, vagy bőrünkbe kerülne.

Hordozási tanácsadóként kezdőknek sávolyszövésű, csíkos kendőt ajánlok, amelynek szegései különböző színűek és egyértelműen kitapintható középjelzése van. Ez persze egy általános ajánlás, ami éppen annyira személyre szabott, amennyire egy általános ajánlás az tud lenni ;)

 

(remélem most már a helyesírás is rendben ;) )